#v1

Oly sok a szó, ami betakar... Folyton beszél, de semmit nem akar. A pillanat, ami sokat ér, némán múlik el, egy ölelés épp elég, ha búcsúzni kell. Amikor majd eljönnek a régen várt csodák, ne felejts el akkor majd kérlek gondolni rám, lesz, hogy csak ringat lágyan, s lesz, hogy elsodor, de a szerelem az egyetlen lélekdonor... Tudom, mindenért harcolnunk kell, egy őrült mondat miatt nem múlhat el, az idő telhetetlen, ami mindent elrabol, van, akinek Te vagy a lélekdonor... Cipelem a sorsomat, de néha nem bírom el, keresem a lelkemet, de van, hogy nem felel...